Richard Bach: Hipnózis

Richard Bach
Hipnózis
62
 Egyetlen kijelentésünk nem csupán önmaga, hanem egyúttal szuggesztió is, s ha egyet is elfogadunk, csak mélyebbre taszít bennünket. Mert minden egyes felvetés, szuggesztió önmagát erősíti.
 Azt mondom magamnak, csodásan érzem magam, mikor pedig pocsékul. Ilyenkor is a csodáson lesz a hangsúly?
 Igen ha elhitetjük magunkkal, hogy csodásan és nem pocsékul érezzük magunkat, a rossz közérzet minden egyes kijelentésünkkel háttérbe szorul. Ellenben ha rossz kedvünkben azt mondjuk magunknak, milyen csapnivaló a hangulatunk, akkor minden egyes szóval tovább romlik. A szuggesztió felerősödik.
78
„Mi van akkor, ha olyasmi béklyóz bennünket, amiben ugyan hiszünk, mégsem létezik?” – tette fel a kérdést a Variety riporterének. – „ És mi van, ha a bennünket körülfogó világ tökéletes tükörképe hiedelmeinknek?”
101
Hé… ne gondold, hogy csak úgy ukmukfukk elbánhatsz a hiedelmeiddel! Ádáz erővel fognak acélsatujukba, hogy nem szabadulsz ki onnan halálod órájáig. Ezekbe halunk bele – gondolta - , minden percben elvisz valakit a végstádiumban lévő illúzió.
104
hisz akkor tanulunk a leggyorsabban, ha érzelmileg érintve vagyunk a választott tananyagban, és hiszünk abban, amit elsajátítunk.
169
Úgy is mondhatnám, átdrótozom magam. Valahányszor negatív energiát észlelek, pozitívra cserélem, aztán meglátjuk, mi történik.
174
A rossz nem maga a próba, hanem ha elhasalsz a vizsgán
178
Mérföld magas sziklafalon állsz, s előrehajolsz, szárnyad bizakodva kitárod. E percben el is veszted egyensúlyod, s azt reméled, megtalálod a levegőben. Így van?
Igen! A levegőben akarom megtalálni az egyensúlyomat!
187
Vigyen a véletlen azok közelébe, akiktől tanulhatok, és akiket én is taníthatok.