Mire végre egyszerre égtek...!:))

Road to Mandalay

Eternity

 Szeretem ezt a klippet! Pedig általában nem szoktam klippeket szeretni!:) De ebben valami megfogott! Talán ahogy nézi a lányt... 

Elisabeth

 

„Egy társ kell egy barát, ki megvéd, ki átölel, ki megért és segít, ha vigasz vagy tréfa kell, de hagyja, hogy éljek szabadon mint a lélek, mert így vagyok csak én”

Elisabeth

AJC3

Az embert az általad értelmetlennek titulált eszközök segítik abban, hogy a nehézségein túllépjen. Figyeld csak meg, ha gond terhel, és figyelmesen szétnézel magad körül, a válasz mindig megérkezik. Egy véletlenül kezedbe akadt könyvtől, egy véletlenül kialakult beszélgetéstől, vagy egy olyan vallás papjától, akit sohasem kedveltél, de most véletlenül meghallottad a prédikációjának egyetlen mondatát.

Hatalmas erő van a birtokotokban: egyetlen szavatokkal boldoggá vagy boldogtalanná tehettek bárkit, egyetlen észrevétlenül odavetett mondatotokkal egy életre a mélybe taszíthattok vagy felemelhettek bárkit.

Mielőtt egy szó elhagyná a szátokat, tegyétek fel magatokban a következő kérdést: miért is akarom én kimondani a véleményem? Egyáltalán ez az én véleményem? Az igazságot látom, vagy csak én akarom igaznak látni? S ha tényleg igazam van, miért kell mások tudomására hoznom?

Egyetlen szó, amelyet akarva-akaratlan elejtetek, kételyt, gyanakvást, kishitűséget kelthet. Olyan gátlásokat és lelki töréseket okozhattok a másiknak, amelyet egész életen keresztül nyöghet. S a másik emberben elültetett fájdalom visszahat rátok is: ha megbántotok valakit ő is megbánt titeket. Úgyhogy mások kibeszélésével és pletykálkodásával nem csak a többi embert, de magatokat is romboljátok.

Elvesztek a szerelemben, feloldódnak a határaitok, nincs szükség szavakra. S nem azért hallgattok, mert nem tudtok mit átadni a másiknak. Sőt mindeneteket odaadjátok neki! Ám ezt nem lehet szavakkal kifejezni, önmagadat, a szívedet csak átadni tudod a másiknak, elmesélni nem. A párotokkal csak akkor fecsegtek állandóan, ha már elmúlt a szerelem, mert ilyenkor a csend már kínos.

AJC2

- Egyszerűen mindkét oldal előnyét élvezni akartad, mint a bűnöző, aki azokkal a törvényekkel takarózik, amelyeket semmibe vesz.

 

- A síráshoz –akár csak a szeretethez- egyszerre kell gyengének és erősnek lenni.

 

- Igen, lehet, hogy csúnyán összevesztél a szerelmeddel tíz éve, de most már mindketten mások vagytok, amikor eleve kizárod a folytatást, nem a másikat látod, csak a saját sérelmeidet.

 

- Az ember valódi arca, akkor látható, amikor a szolgáival beszél.

 

- Egy nyugati államban is azért tűntethetsz, hogy kiengedd magadból a gőzt. A rendszer vezetői tudják, hogy ha a társadalom időnként nem engedheti ki magából a feszültséget, előbb-utóbb elpusztítja önmagát. A látható elnyomás, a ketrec ellen fellázadsz. A pórázt azonban jól tűröd, mert biztonságot ad.

 

- Ha az ember nem tudja mi lesz holnap csak aggódik. Ám ha tudja, akkor retteg. Másrészt azért légy óvatos, mert minden jóslás visszahat rád.

 

- A tudatos rab sosem veszíti el a szabadságát, míg aki csak a szabadságban képes élni, voltaképpen a szabadság rabja lesz.

 

- Igen a nők szeretik, ha meghallgatják őket. Ha őszintén meghallgatják őket. Ha valóban befogadják a lényüket. Ha a figyelmesség szívből jön, életet ad. Ha nem, akkor csak színházat, majd lassú sorvadást.

 - A férfi képzelt hatalmát fizikai ereje adja. Az egód azt mondja, a férfiak csak akkor tekintenek egyenlőnek, ha te is az izmok külsőségével nyilvánítod ki erődet. De a te erőd nem az izmaidban rejlik, Amikor egy férfi nagy nehezen felemel száz kilót, az egód arra sarkal, hogy megmutasd, te is képes vagy erre. Az egód célját sosem fogod elérni – a természet ugyanis a férfit fizikailag erősebbé tette-, vagy ha mégis, tested és lelked eltorzul, és elveszíted lényedet. Azonban a női erő ennél sokkal csodálatosabb. Egyetlen mosoly, és négy szó:”Kérlek, emeld meg nekem!” S a férfi örömmel felemeli a terhet. Sőt sokkal többet is felemel egyetlen pillantásodért, mint amennyit önmagától képes lenne. Mert a te erőd nem csak neked, a férfinak is rengeteget ad.

 

- Egyszerűen vedd észre a jeleket. Azokat a jeleket, amelyeket az életed tár eléd. Mivel az életedet te, a tudatalattid teremted, a környezeted kapcsolatban van veled. Állandó kölcsönhatásban állsz a világgal: amikor belül harmonikus vagy, harmonikusan éled az életed, ha a lelkedben problémák dúlnak, a hétköznapjaid is problémássá válnak. Ha már változtatnod kellene, de nem teszed, akkor eleinte kisebb gondok jelennek meg az életedben. Váratlanul leszakad a polc… stb. Kis események ezek, de feltűnő hirtelenséggel és egyszerre következnek be. Ez az első teremtő figyelmeztetésed, hogy változtatni kellene. Ilyenkor még húzhatod, halogathatod a dolgot, azonban egyszer csak fáradékony leszel, minden ok nélkül megfázol, jön egy gyomorrontás, hízol vagy fogsz pár kilót… Ezek sem komoly problémák, de ezek is egyszerre, érthetetlen okokból és feltűnő balszerencsének köszönhetően jelentkeznek. Ekkor azonban már lépni kell. Mert már a testedben borult fel a harmónia. Már nem a látszólagos, hanem a valódi életed kezd szétesni.

AJC

" A boldogságot megfogalmazni éppoly hiábavaló, mint keresni. Minél inkább keresed, annál inkább eltávolodsz tőle: amíg vágysz a boldogságod tárgyára azért nem vagy boldog, mert még nincs meg, ha pedig már megvan, akkor azért nem, mert már mást szeretnél, olyat, amilyen neked nincs. Nem veszed észre, hogy hiába keresed a boldogságot, ha te önmagadban boldogtalan vagy: rohansz ábrándtól ábrándig, mert reméled, hogy majd az egyik álmod megvalósulása Boldogságot hoz neked."  

 

"Azt a nőt, amelyik nem képes a színházra, a játékra, azt valódi tűz égeti. Amelyik nő hideg fejjel végig udvaroltatja, végigjáratja a férfit a szokásos menetrenden, abban a nőben nincs lángolás, nincs szív és Szerelem. Csak a hideg számító egó." 

 „Liz a férfiak alapvetően félnek a nőktől, viszont ha akarnak valamit, akkor túllépnek a félelmükön. Ha a férfiban fellobban a vágy, ha a szívében lángra lobban a szerelem, akkor eszében sincs félni, és még a világvége sem tarthatja távol a nőtől: ha a férfi akar valamit, akkor ott van. Ezt a szöveget csak a női-egó találta ki, mert nem tud szembesülni azzal, hogy a férfinak valamiért ő nem kell. A férfiak pedig szívesen használják ezt a dumát a nők finom visszautasítására, mert ez egy olyan indok, ami miatt a nő nem bántódik meg.”

„Csak hagyd, hogy ok nélkül is mosolyra húzódjon a szád. Ne keress mindig indokot a megnyilvánulásra, mert az indokaid mindig a szenvedésből táplálkoznak, hanem egyszerűen, csak hagyd, hogy megérintsen a világ, a természet szépsége. S amikor reggel úgy kelsz fel, hogy süt a nap, kék az ég és zöld a fű, akkor nyugodtan mondd el a párodnak. Oszd meg vele azokat az élményeket is, amelyeket lényegtelennek vagy ostobaságnak tartasz, mert a párod rád kíváncsi, nem pedig az egód által felmagasztalt szenvedésekre.”

„A legtöbb nő azzal magyarázza a szenvedős kapcsolatait, hogy szeretné megváltoztatni, szeretné jobb emberré tenni a férfit. S noha a női-egó gyakran próbálkozik ezzel, valójában minden nő tudja, hogy egy férfit nem lehet megváltoztatni. Legfeljebb csak betörni.”

„S a legtöbbször nem tettekkel, csak szavakkal segítesz. Mégpedig általában akkor, amikor senki sem kíváncsi a véleményedre. A „segítő szándék” címkéje alatt belebeszélsz a másik életébe, és osztogatod a tanácsaidat. S noha meglehet, hogy a szándék itt is a szeretet, alapvetően az egésszel csak kárt okozol, mert hát nem tudhatod, hogy a másiknak mire van szüksége. Legtöbbször még azt sem tudod, hogy neked mire van szükséged."

Szerelem: „A legnagyobb erő, amely mindig kibillent önhitt egyensúlyodból, hogy egyetlen pillanat alatt az égbe emeljen, vagy a pokolba taszítson.”

„Mert amikor szerelmes vagy nem tudsz magadról. Nem tudsz a nyelvedről, a kezedről egyszerűen csak izzón létezel, magad mögött hagyva az elme szülte korlátokat. Kiszakadsz ebből a világból: amikor a másik szemébe nézel, meg se hallod, ha valaki hozzád szól. Amikor már tudatosan képes vagy használni a hangszálaidat vagy az ujjaidat, nem vagy szerelmes. Csak az emléke él benned: a tűz már elhamvadt, csak a pernyét markolod.”

„A szerelem szenvedély, de nem szenvedés. A szerelemben lángolsz, de meg nem égsz.”

„Megjelenik egy nő, egy csodálatos nő. Ahogy jár, minden mozdulata maga a zene. Mosolyog, kiegyensúlyozott, és élvezi teste minden porcikáját: vad és izgató a kisugárzása. Beleszeretsz. Elveszed feleségül… és egy-két év múlva azt veszed észre, hogy a melletted élő asszony elvesztette nőiességét. Mert elvetted tőle. Ed, a nőt a férfiak tüze táplálja. Abban a pillanatban, hogy elzárod a férfiaktól, elveszed tőle a levegőt. Te abba a csodálatos nőszemélybe szerettél bele, aki szabadon élte az életét, aki meglehet, hogy a találkozásotok előtt 3 férfival és 9 orgazmusból merítette az energiáját. Az a nő akibe beleszerettél megélhette magát: nem véletlenül áradt minden pólusából a nőiesség, hiszen arra szárnyalt amerre csak akart, abból a figyelemenergiából töltődött fel,amelyikből csak akart. Így amikor birtokoddá lett, akire már más férfi rá sem nézhetett, lassú halálra ítélted.”

„Amikor a férfi az első randin bekövetkező szeretkezés után nem jelentkezik, akkor is elment volna, ha hetekig tartó udvarlás után bújtok össze. Liz, a pasas egy szeretkezés alatt annyi mindent felfog belőled, amennyit egy esztendő beszélgetés alatt sem lehetne. Míg neked időre van szükséged, hogy kiismerd a másikat, a férfi a szeretkezés alatt megél téged, és tökéletesen tisztába kerül azzal- igaz nem tudatosan, csak ösztönösen -, hogy egymáshoz illetek-e.”

„Ezért mondom mindig, hogy az őszinteség akkor is jobb, ha fáj: ha a fájdalom elmúlik, a tapasztalattal csak több leszel. A hazugság kényelme viszont önmarcangolást és kétségeket teremt.”

„De mit kezdjek az erőszakos férfival?- Semmit. Hagyd ott. - De ha szeretem?- Akkor nem érzed erőszakosnak. Ha a lényével szenvedést okoz neked, akkor nincs a szívedben, nem fogadtad be.Akit te erőszakosnak élsz meg az csak neked az. Meglehet egy másik nőnek pont az a keménység, és erő kell a boldogsághoz, amelyet te már durvaságnak tartasz.”

„ Liz, mivel a szeretkezésben mindenki magát adja, ezért nincs olyan, hogy „jó nő” vagy „jó pasi”. Megölitek magatokat ezzel a minősítgetéssel. Nincs jó vagy rossz, csak olyan van, aki neked pont tökéletes, vagy épp neked nem jó. Valakivel összepasszolsz, valakivel pedig nem, de sose mérd magadhoz a világot, és magadat se mérd hozzá.”

„Ha a tekintetek összeakadása pillanatában megindul a melegség, nincs értelme megtagadnod a beteljesülést, mert csak szenvedni fogsz. Ne szégyenkezz, egyszerűen csak éld meg azt a csodát és teremtő erőt, ami te vagy. Minek hazudozol? Ha kívánsz egy embert, és ő is kíván téged, ha eggyé akar válni bennetek a szív és a lélek, akkor miért habozol? Az élet pillanatok alatt eltelik, mire vársz? Öregen csak azon jár majd az eszed, hogy mit hagytál ki. De akkor már késő lesz… Úgyhogy élj, ne okoskodj, vállald fel és be azt, aki vagy, de közben Figyelj! Mert az élet és a figyelem, a tudatos élet a szabadság és a megváltás kulcsa.”