No I don’t believe you
When you say don’t come around here no more
I won’t remind you
You said we wouldn’t be apart
No I don’t believe you
When you say you don’t need me anymore
So don’t pretend to
Not love me at all
2010. augusztus 4., szerda
2010. május 3., hétfő
Madárember
A madárember az utóbbi évtizedek egyik legszebb, legmegrendítobb regénye. A magyar repülés hostörténetérol szól, arról az elso csodálatos korszakról, amikor az ember tudásának, és foleg hitének erejével eloször fölszáll az égre. Olyan emberekrol mesél, akik életüket kockáztatják álmaikért.Kvasz András, a mezítlábas pilóta vágya nem kevesebb, mint a pestkörnyéki Rákosmezo sarából fölrepülni a magasba, a felhok fölé, s vászonból és zongorahúrokból összeeszkábált gépével utolérni a világot: a francia Bleriot-t, az angol, amerikai és német pilótákat, akik mögött ekkoriban már hatalmas és gazdag ipar áll. nem csupán hiteles krónika, de vallomás is ez a könyv - mondja az író. - Ebben a regényemben írtam le eloször, mit jelent nagyálmú embernek és magyarnak lenni. Nem a föld vonzerejét a legnehezebb legyoznünk, hanem azt a valóságot, amely oelottük is, utánuk is sok hitet és igyekezetet összetört.
2010. április 29., csütörtök
2010. április 1., csütörtök
Daniel Goleman Társas intelligencia Az emberi kapcsolatok új tudománya
68
Hatalmi hierarchia híján az érzelmileg legkifejezőbb arc adja meg a közös hangot.
68
Az érzelmi fertőzés átszűrődik bármilyen összehangolt embercsoporton. Nézzünk egy fontos döntéshozatalra vonatkozó kísérletet, amelynek során egy csoportnak döntenie az évvégi pénzjutalékok elosztásáról kell döntenie! A döntéshozók mindegyike igyekezett egyik-másik beosztottnak nagyobb összeget kiharcolni úgy, hogy azért mindenki viszonylag jól járjon. Az egymással ütköző szempontok feszültségbe torkoltak, a gyűlés végére mindenki rettentő ideges lett. egy hasonló céllal összeült másik csoport viszont jó érzéssel állt fel a megbeszélés eredményeképpen. A két értekezlet üzleti megbeszélések szimulációjaként ma már klasszikus példája a Yale Egyetemen végzett vizsgálatnak, amelyben önkéntes alanyok jutalomosztó csoportokat alkotnak. Abba senkit nem avattak be, hogy minkét csoport egyik tagja gyakorló színész, akinek titkos szerepe az volt, hogy az egyik csoportban szálljon szembe a többiek érveivel, a másik csoportban pedig támogassa társai elképzelését.
Bármelyik irányba is hajlottak érzelmei, a többiek követték; a csoport tagjai szemmel láthatóan az ő hangulatát tették magukévá, akár lehangoltnak, akár jókedvűnek mutatkozott.
De a csoportban látszólag senki sem volt tudatában hangulatváltozása okának. Egyszerűen öntudatlanul sodródtak együtt a változó hangulattal.
69
Az alturizmus egyik kritikus tényezője, úgy tűnik, egyszerűen az odafigyelésre szánt idő; empátiánk akkor a legerősebb, ha képesek vagyunk teljes lényünkkel odafigyelni és érzelmileg ráhangolódni valakire.
71
Hirtelen felkavaró látvány tárult elém: a lépcső közepe táján szakadt, ing nélküli férfi hevert mozdulatlanul, csukott szemmel. Senkinek sem tűnt fel. Az emberek egyszerűen átléptek rajta, sietve, hogy mihamarabb hazaérjenek.
Engem annyira meghökkentett a látvány, hogy megálltam megnézni ,mi baja. És akkor meglepő dolog történt: mások is megálltak. Az aggodalom hirtelen koszorút font a férfi köré. A szánalom ugyanilyen spontán módon tetteké alakult – valaki elfutott a gyorsbüfébe, hogy ennivalót hozzon; egy asszony egy üveg vizet kerített, valaki más hívott egy biztonsági őrt, aki rádiótelefonon segítséget kért.
Néhány percen belül talpra állították a férfit, aki vidáman evett, a mentőkre várva. Megtudtuk, hogy csak spanyolul beszél, nincs pénze, s így bolyongott Manhattan utcáin, éhesen.
Az éhségtől esett össze a földalatti lépcsőlejáróján.
Mi változtatott ezen? Csak az, hogy egyvalaki észrevette. Csupán a körülmény, hogy megálltam, felfogtam az illető állapotát, szemmel láthatóan kiragadtam az arra járókat nagyvárosi révületükből, és felhívtam a figyelmüket erre az emberre. Mihelyt ráhangolódtunk nehéz helyzetére, készen álltunk arra is, hogy segítsünk.
75
A magunkba fordulás minden formája megöli az empátiát, az együttérzésről nem is beszélve. Amikor magunkra figyelünk, világunk beszűkül, miközben ügyeink és bajaink felnagyítódnak. Ám amikor mások felé fordulunk, világunk kitágul. Saját gondjaink a tudatunk perifériájára szorulnak, és kisebbeknek tűnnek, miközben kapcsolódási képességünk – vagy együttérző cselekvési hajlamunk - megnő.
79
Amikor arra kérnek valakit, hogy a másik ember arcán tükröződő boldogság, félelem vagy undor érzését utánozza, s ilyen módon saját magában is hozza létre ugyanezt az érzést, ez a szándékos „beleérzés” ugyanazokat a körpályákat hozza működésbe, mint amikor csupán megfigyeli az adott személyt (vagy spontán módon él át hasonló érzelmet).
144-145
…Doi felidézi, hogy abban reménykedett, házigazdája jobban erőlteti majd az ajánlatot. Csalódottan vette tudomásul, hogy a házigazda így válaszolt: - Értem – én nem is foglalkozott többet vele.
Doi megjegyzi, hogy Japánban a vendéglátó egyszerűen ráérezne vendége éhségére, és megkínálná anélkül, hogy megkérdezné kér-e enni.
242
Egyik lányunokámat kétéves korában hónapokon át tartott izgalomban a Chicken Run című rajzfilm, egy meglehetősen morbid komédia…
…Chicken Run „annyira félelmetes”. S ugyanazzal a levegővétellel tette hozzá, hogy ez a kedvenc filmje.
Mi lehet az oka, hogy egy ilyen félelmetes film ellenállhatatlan vonzerővel hatott rá? A válasz bizonyára abban az agyi beidegződésben keresendő, hogy miközben újra és újra látja a rettenetes jeleneteket, azt a félelemmel vegyes édes érzést is átéli, hogy a végén minden jóra fordul.
243
A stressz bizonyos mértékű megfelelő adagolása a fejlődő agy számára lehetőséget teremt arra, hogy megbirkózzon a félelem érzésével és megtalálja a megnyugvás módját. az idegtudományok kutatói felismertek egy emberekre és majmokra egyaránt érvényes szabályszerűséget: ha stressz hatásnak kitett kiskorúak megtanulják kezelni a helyzetet, ez bevésődik az idegrendszeri pályájukba, és rugalmasabban fogadják majd felnőttkorukban a stresszhelyzeteket. A félelem-megnyugvás sorozatának szabályos ismétlődése, úgy tűnik, kialakítja az idegrendszer alkalmazkodóképességét, és ezáltal megteremti az alapvető érzelmi bázist.
269
Minél jobban tud egy pár külön lenni, annál jobban tudnak együtt lenni.
334
Egy sokat vitatott vizsgálat, amelyben azt figyelték, hogyan beszélnek az orvosok pácienseikkel, és amit 1997-ben tettek közzé a Journal of the American Medical Association hasábjain, arra mutat rá, hogy előreláthatóan nem a tulajdonképpeni hibás beavatkozás, inkább a helytelen kommunikáció következtében perelnek be egy orvost műhiba okozása miatt.
Ezzel szemben azokat az orvosokat, akik jobb összhangot tudtak kialakítani pácienseikkel, ritkábban perelték be. Az ilyen orvosok nagyon egyszerű dolgot tettek, ami segített: elmondták a páciensnek a vizit vagy a kezelés során, milyen beavatkozásra számíthat, kicsit csevegtek is vele, kedves biztatással megérintették, leültek melléje, nevettek is, ha alkalom adódott – ugyanis a humor alakítja ki a leggyorsabban és a legkönnyebben az összhangot. Ezenfelül még arra is figyeltek, hogy a beteg értse, amit mondanak, megkérdezték a véleményét, tisztázták, hogy jól értik-e a páciens kérdését, és bátorították, hogy mondja el, amit akar. Röviden: az emberre is odafigyeltek, nem csak a diagnózisra.
363
Amíg a fönök mesterien adagolt elégedetlensége hatékony biztatás lehet, a dühöngés önmegtévesztő vezetői taktika. Ha a vezetők folyamatosan rossz kedvet nyilvánítanak, akkor talán a beosztottak látszólag többet dolgoznak – de ebből még nem következik, hogy ezt jobban is teszik. A reménytelenül kelletlen hangulat érzelmileg teszi tönkre a munkahelyi légkört, és ilyen körülmények közt az agy nem tud jól teljesíteni.
367-368
Egy igen eredményes tudományos csapat vezetőjétől hallottam a következőt: „Soha senki olyat nem hívok meg munkatársnak a laboratóriumba, aki korábban nem dolgozott már ideiglenesen a csoportunkban. Először megkérdezem a csoport tagjait, mi a véleményük, és ehhez tartom magam. Nem akarom kockáztatni, hogy olyat vegyek fel, aki nem tud beilleszkedni – bármilyen jó szakember is.”
372-373
A legjobb eredményt azok a tanárok érték el, akik
- ráhangolódtak a gyerekekre, figyelembe vették igényeiket, hangulatukat, érdeklődési körüket és készségeiket, és engedték őket, hogy ők irányítsák az interakciókat;
- vidám hangulatot teremtettek az osztályban, kellemes beszélgetéseket folytattak, sokat nevettek, és izgalmas órákat tartottak;
- melegséggel és pozitívan fordultak a diákok felé;
- jól irányították az osztály munkáját, világos, de rugalmas elvárásokat fogalmaztak meg, és így a diákok önként betartották a szabályokat.
A legrosszabb eredmény ott született, ahol…a tanárok ráerőltették a gyerekekre a saját tanmenetüket anélkül, hogy a diákokra hangolódtak volna, vagy pedig érzelmileg távol maradtak, nem vonódtak be a történésekbe. Az ilyen tanárok gyakrabban dühödtek fel és alkalmaztak büntetést a rend helyreállítására.
406
A megbocsátás olyan társas következményekkel is járhat, mint az, hogy korábbi ellenséggel barátságot is kötünk. De nem feltétlenül jelentkezik ilyen formában. Különösen ha még frissek a sebek, a megbocsátásnak nem kell okvetlenül aktív kárpótlásban, felejtésben vagy az elkövetővel való kibékülésben megnyilvánulnia. Sokkal fontosabb, hogy mi magunk megszabaduljunk a sértettség kényszeres rabságától.
412
A gazdagok talán több örömhöz jutnak, mint a szegények, de sokkal több örömre van szükségük ahhoz, hogy ugyanannyi kielégüléshez jussanak.
419
Ha úgy változtatnánk meg a gazdasági rendszert, hogy kellő együttérzést mutasson, akkor politikailag is sokkal szilárdabbá válna.
422
Vagy szeretjük egymást, vagy meghalunk.
Hatalmi hierarchia híján az érzelmileg legkifejezőbb arc adja meg a közös hangot.
68
Az érzelmi fertőzés átszűrődik bármilyen összehangolt embercsoporton. Nézzünk egy fontos döntéshozatalra vonatkozó kísérletet, amelynek során egy csoportnak döntenie az évvégi pénzjutalékok elosztásáról kell döntenie! A döntéshozók mindegyike igyekezett egyik-másik beosztottnak nagyobb összeget kiharcolni úgy, hogy azért mindenki viszonylag jól járjon. Az egymással ütköző szempontok feszültségbe torkoltak, a gyűlés végére mindenki rettentő ideges lett. egy hasonló céllal összeült másik csoport viszont jó érzéssel állt fel a megbeszélés eredményeképpen. A két értekezlet üzleti megbeszélések szimulációjaként ma már klasszikus példája a Yale Egyetemen végzett vizsgálatnak, amelyben önkéntes alanyok jutalomosztó csoportokat alkotnak. Abba senkit nem avattak be, hogy minkét csoport egyik tagja gyakorló színész, akinek titkos szerepe az volt, hogy az egyik csoportban szálljon szembe a többiek érveivel, a másik csoportban pedig támogassa társai elképzelését.
Bármelyik irányba is hajlottak érzelmei, a többiek követték; a csoport tagjai szemmel láthatóan az ő hangulatát tették magukévá, akár lehangoltnak, akár jókedvűnek mutatkozott.
De a csoportban látszólag senki sem volt tudatában hangulatváltozása okának. Egyszerűen öntudatlanul sodródtak együtt a változó hangulattal.
69
Az alturizmus egyik kritikus tényezője, úgy tűnik, egyszerűen az odafigyelésre szánt idő; empátiánk akkor a legerősebb, ha képesek vagyunk teljes lényünkkel odafigyelni és érzelmileg ráhangolódni valakire.
71
Hirtelen felkavaró látvány tárult elém: a lépcső közepe táján szakadt, ing nélküli férfi hevert mozdulatlanul, csukott szemmel. Senkinek sem tűnt fel. Az emberek egyszerűen átléptek rajta, sietve, hogy mihamarabb hazaérjenek.
Engem annyira meghökkentett a látvány, hogy megálltam megnézni ,mi baja. És akkor meglepő dolog történt: mások is megálltak. Az aggodalom hirtelen koszorút font a férfi köré. A szánalom ugyanilyen spontán módon tetteké alakult – valaki elfutott a gyorsbüfébe, hogy ennivalót hozzon; egy asszony egy üveg vizet kerített, valaki más hívott egy biztonsági őrt, aki rádiótelefonon segítséget kért.
Néhány percen belül talpra állították a férfit, aki vidáman evett, a mentőkre várva. Megtudtuk, hogy csak spanyolul beszél, nincs pénze, s így bolyongott Manhattan utcáin, éhesen.
Az éhségtől esett össze a földalatti lépcsőlejáróján.
Mi változtatott ezen? Csak az, hogy egyvalaki észrevette. Csupán a körülmény, hogy megálltam, felfogtam az illető állapotát, szemmel láthatóan kiragadtam az arra járókat nagyvárosi révületükből, és felhívtam a figyelmüket erre az emberre. Mihelyt ráhangolódtunk nehéz helyzetére, készen álltunk arra is, hogy segítsünk.
75
A magunkba fordulás minden formája megöli az empátiát, az együttérzésről nem is beszélve. Amikor magunkra figyelünk, világunk beszűkül, miközben ügyeink és bajaink felnagyítódnak. Ám amikor mások felé fordulunk, világunk kitágul. Saját gondjaink a tudatunk perifériájára szorulnak, és kisebbeknek tűnnek, miközben kapcsolódási képességünk – vagy együttérző cselekvési hajlamunk - megnő.
79
Amikor arra kérnek valakit, hogy a másik ember arcán tükröződő boldogság, félelem vagy undor érzését utánozza, s ilyen módon saját magában is hozza létre ugyanezt az érzést, ez a szándékos „beleérzés” ugyanazokat a körpályákat hozza működésbe, mint amikor csupán megfigyeli az adott személyt (vagy spontán módon él át hasonló érzelmet).
144-145
…Doi felidézi, hogy abban reménykedett, házigazdája jobban erőlteti majd az ajánlatot. Csalódottan vette tudomásul, hogy a házigazda így válaszolt: - Értem – én nem is foglalkozott többet vele.
Doi megjegyzi, hogy Japánban a vendéglátó egyszerűen ráérezne vendége éhségére, és megkínálná anélkül, hogy megkérdezné kér-e enni.
242
Egyik lányunokámat kétéves korában hónapokon át tartott izgalomban a Chicken Run című rajzfilm, egy meglehetősen morbid komédia…
…Chicken Run „annyira félelmetes”. S ugyanazzal a levegővétellel tette hozzá, hogy ez a kedvenc filmje.
Mi lehet az oka, hogy egy ilyen félelmetes film ellenállhatatlan vonzerővel hatott rá? A válasz bizonyára abban az agyi beidegződésben keresendő, hogy miközben újra és újra látja a rettenetes jeleneteket, azt a félelemmel vegyes édes érzést is átéli, hogy a végén minden jóra fordul.
243
A stressz bizonyos mértékű megfelelő adagolása a fejlődő agy számára lehetőséget teremt arra, hogy megbirkózzon a félelem érzésével és megtalálja a megnyugvás módját. az idegtudományok kutatói felismertek egy emberekre és majmokra egyaránt érvényes szabályszerűséget: ha stressz hatásnak kitett kiskorúak megtanulják kezelni a helyzetet, ez bevésődik az idegrendszeri pályájukba, és rugalmasabban fogadják majd felnőttkorukban a stresszhelyzeteket. A félelem-megnyugvás sorozatának szabályos ismétlődése, úgy tűnik, kialakítja az idegrendszer alkalmazkodóképességét, és ezáltal megteremti az alapvető érzelmi bázist.
269
Minél jobban tud egy pár külön lenni, annál jobban tudnak együtt lenni.
334
Egy sokat vitatott vizsgálat, amelyben azt figyelték, hogyan beszélnek az orvosok pácienseikkel, és amit 1997-ben tettek közzé a Journal of the American Medical Association hasábjain, arra mutat rá, hogy előreláthatóan nem a tulajdonképpeni hibás beavatkozás, inkább a helytelen kommunikáció következtében perelnek be egy orvost műhiba okozása miatt.
Ezzel szemben azokat az orvosokat, akik jobb összhangot tudtak kialakítani pácienseikkel, ritkábban perelték be. Az ilyen orvosok nagyon egyszerű dolgot tettek, ami segített: elmondták a páciensnek a vizit vagy a kezelés során, milyen beavatkozásra számíthat, kicsit csevegtek is vele, kedves biztatással megérintették, leültek melléje, nevettek is, ha alkalom adódott – ugyanis a humor alakítja ki a leggyorsabban és a legkönnyebben az összhangot. Ezenfelül még arra is figyeltek, hogy a beteg értse, amit mondanak, megkérdezték a véleményét, tisztázták, hogy jól értik-e a páciens kérdését, és bátorították, hogy mondja el, amit akar. Röviden: az emberre is odafigyeltek, nem csak a diagnózisra.
363
Amíg a fönök mesterien adagolt elégedetlensége hatékony biztatás lehet, a dühöngés önmegtévesztő vezetői taktika. Ha a vezetők folyamatosan rossz kedvet nyilvánítanak, akkor talán a beosztottak látszólag többet dolgoznak – de ebből még nem következik, hogy ezt jobban is teszik. A reménytelenül kelletlen hangulat érzelmileg teszi tönkre a munkahelyi légkört, és ilyen körülmények közt az agy nem tud jól teljesíteni.
367-368
Egy igen eredményes tudományos csapat vezetőjétől hallottam a következőt: „Soha senki olyat nem hívok meg munkatársnak a laboratóriumba, aki korábban nem dolgozott már ideiglenesen a csoportunkban. Először megkérdezem a csoport tagjait, mi a véleményük, és ehhez tartom magam. Nem akarom kockáztatni, hogy olyat vegyek fel, aki nem tud beilleszkedni – bármilyen jó szakember is.”
372-373
A legjobb eredményt azok a tanárok érték el, akik
- ráhangolódtak a gyerekekre, figyelembe vették igényeiket, hangulatukat, érdeklődési körüket és készségeiket, és engedték őket, hogy ők irányítsák az interakciókat;
- vidám hangulatot teremtettek az osztályban, kellemes beszélgetéseket folytattak, sokat nevettek, és izgalmas órákat tartottak;
- melegséggel és pozitívan fordultak a diákok felé;
- jól irányították az osztály munkáját, világos, de rugalmas elvárásokat fogalmaztak meg, és így a diákok önként betartották a szabályokat.
A legrosszabb eredmény ott született, ahol…a tanárok ráerőltették a gyerekekre a saját tanmenetüket anélkül, hogy a diákokra hangolódtak volna, vagy pedig érzelmileg távol maradtak, nem vonódtak be a történésekbe. Az ilyen tanárok gyakrabban dühödtek fel és alkalmaztak büntetést a rend helyreállítására.
406
A megbocsátás olyan társas következményekkel is járhat, mint az, hogy korábbi ellenséggel barátságot is kötünk. De nem feltétlenül jelentkezik ilyen formában. Különösen ha még frissek a sebek, a megbocsátásnak nem kell okvetlenül aktív kárpótlásban, felejtésben vagy az elkövetővel való kibékülésben megnyilvánulnia. Sokkal fontosabb, hogy mi magunk megszabaduljunk a sértettség kényszeres rabságától.
412
A gazdagok talán több örömhöz jutnak, mint a szegények, de sokkal több örömre van szükségük ahhoz, hogy ugyanannyi kielégüléshez jussanak.
419
Ha úgy változtatnánk meg a gazdasági rendszert, hogy kellő együttérzést mutasson, akkor politikailag is sokkal szilárdabbá válna.
422
Vagy szeretjük egymást, vagy meghalunk.
2010. február 3., szerda
Lázadás a Bountyn
… „ Kétségtelenné vált, bizonyítékok sora által, hogy Ön Blight kapitány nem követett el katonai vétséget.
Ám ennek ellenére makulátlan hívű tengerésztisztek és tengerészek fellázadtak ön ellen.
Ön a bíróság megállapítása és igen enyhe megfogalmazása szerint kíméletlenül túlbuzgó.
Nem ítéljük el buzgalmát és nem ítéljük el azt a tisztet, aki a törvények értelmében fegyelmet tart.
De a tengerészeti törvények nem hibátlanok, mert nem is lehetnek, és nem terjednek ki minden eshetőségre.
Az egészséges szellemet nem lehet könyvekben rögzíteni.
Az igazság és tisztesség, ha nem lakozik a kapitány szívében hiányozni fog a hajóról.
Éppen ezért törekedett az Admirális mindig arra, hogy tisztjei úriemberek legyenek.
Sajnálattal jegyezzük meg, hogy William Blight kapitánnyá való kinevezése hiba volt! „…
Ám ennek ellenére makulátlan hívű tengerésztisztek és tengerészek fellázadtak ön ellen.
Ön a bíróság megállapítása és igen enyhe megfogalmazása szerint kíméletlenül túlbuzgó.
Nem ítéljük el buzgalmát és nem ítéljük el azt a tisztet, aki a törvények értelmében fegyelmet tart.
De a tengerészeti törvények nem hibátlanok, mert nem is lehetnek, és nem terjednek ki minden eshetőségre.
Az egészséges szellemet nem lehet könyvekben rögzíteni.
Az igazság és tisztesség, ha nem lakozik a kapitány szívében hiányozni fog a hajóról.
Éppen ezért törekedett az Admirális mindig arra, hogy tisztjei úriemberek legyenek.
Sajnálattal jegyezzük meg, hogy William Blight kapitánnyá való kinevezése hiba volt! „…
2010. január 29., péntek
Charlotte Brontë: Jane Eyre
Charlotte Brontë: Jane Eyre
Ámultan hallgattam. Nem tudtam megérteni, hogyan lehet kötelességünk az igazságtalan büntetést elviselni. Még kevésbé értettem azt, hogy kínzójáról elnézően beszél Helen. Úgy éreztem, Helen Burns olyan szempontból nézi ezeket a dolgokat, amelyet én még nem érek fel ésszel. Lehet, hogy neki van igaza, nem nekem, de most nem mélyedek bele. Majd máskor, alkalmasabb időben.
Ha úgy látod, akkor tanuld meg tőlem, hogy nem szabad a látszat után ítélni. Igaza van Scatcherd kisasszonynak, hogy lompos, rendetlen vagyok, ritkán rakom helyére a holmimat, és soha nem tartom rendben. Felületes vagyok, megfeledkezem az intézeti szabályokról, olvasok, amikor tanulnom kellene. Nem tudom beosztani az időt, és néha én is, mint te, úgy érzem, hogy képtelen vagyok alkalmazkodni az intézeti rendhez. Scatcherd kisasszony, aki természeténél fogva rendes, pontos, módszeres, persze nagyon bosszankodik ezen.
Temple kisasszony maga a megtestesült jóság. Neki fáj, ha szigorúan kell szólnia valakihez, akár az intézet legrosszabb növendékéhez is. Ő is látja hibáimat, de ő szelíden figyelmeztet. S ha rászolgálok a dicséretre, nem fukarkodik vele, sőt! Hogy milyen megátalkodottan rossz a természetem, azt abból láthatod, hogy még az ő jóságos, okos figyelmeztetései sem fognak rajtam, s hogy bár dicsérete boldoggá tesz, mégsem igyekszem megjavulni.
- Ez furcsa - mondtam -, hiszen rendesnek lenni igazán nem nehéz.
- Neked nem. Figyeltelek ma reggel, és láttam, hogy milyen odaadóan hallgatod Miller kisasszony magyarázatát. Az én figyelmem minduntalan elkalandozik. Ha Scatcherd kis asszony a leckét magyarázza, ahelyett, hogy igyekeznék mindent megjegyezni, gyakran rajta kapom magam, hogy még a hangját sem hallom. Elálmodozom az órák alatt, azt képzelem, hogy otthon járok, Northumberlandben, s annak a kis pataknak a csobogását hallom, amely a házunk mellett csörgedez Deepdenben. S aztán persze mikor felszólítanak, visszazuhanok a valóságba, és minthogy nem a leckére figyeltem, hanem a képzeletbeli patak csobogására, nem tudok felelni.
Jó vagy azokhoz, akik jók hozzád. Én is csak azokhoz akarok jó lenni, akik jók hozzám. Ha az ember mindig azt teszi, amit a kegyetlenek és igazságtalanok kívánnak tőle, ezzel nagyon is megkönnyíti a rossz emberek dolgát. A gonoszoknak akkor nem kell félniük semmitől, és így nem is igyekeznek megjavulni, hanem mindig gonoszabbak és gonoszabbak lesznek. És azt gondolom: aki ok nélkül bánt, azt vissza kell ütni, olyan keményen, hogy elmenjen a kedve a kegyetlenkedéstől.
De én úgy érzem, Helen, hogy lehetetlen azokat szeretni, akik, ha a lelkemet kiteszem is, utálnak engem. Szembe kell szállni azokkal, akik igazságtalanul büntetnek. Ez éppen olyan természetes, mint az, hogy szeretem azokat, akik szeretettel közelednek hozzám, vagy mint az, hogy a megérdemelt büntetésnek alávetem magam.
- A gyűlölettel szemben nem az erőszak a leghatékonyabb fegyver, s az is kétséges, hogy a bosszúállás begyógyítja-e az igazságtalanság okozta sebeket.
Az kétségtelen, hogy rosszul bánt veled, mert nem bírja a természetedet, mint ahogy Scatcherd kisasszony sem bírja az enyémet. De milyen furcsa, hogy pontosan emlékszel minden szavára, minden cselekedetére! Ez azt bizonyítja, hogy igazságtalansága rendkívül mélyen hatott rád. Látod, én nem tartom ilyen pontosan számon, hogy ki mikor, mivel bántott meg. Nem lenne-e jobb, ha megpróbálnád elfelejteni nagynénéd szigorúságát, s azt a szenvedélyes gyűlöletet is, amelyet benned ébresztett? Az élet túlságosan rövid ahhoz, hogy huzamosabb időn át haragudjunk az emberekre, és mindent elraktározzunk, ami fáj. Mindnyájan, akik a földön élünk, tele vagyunk hibákkal, ez nem is lehet másképp.
Ha az egész világ gyűlöl és rosszat hisz rólad, de a lelkiismereted tiszta, sohasem leszel egyedül.
Nekem az nem elég, hogy a lelkiismeretem tiszta legyen. Ha nem szeretnek, én nem kívánok élni. Nem bírom elviselni a magányosságot, Helen, sem azt, hogy gyűlöljenek.
Tudja-e, Jane, hogy azt a kis gyöngysort azóta is a nyakamban hordom, amióta maga elment? Most is itt van.
Ámultan hallgattam. Nem tudtam megérteni, hogyan lehet kötelességünk az igazságtalan büntetést elviselni. Még kevésbé értettem azt, hogy kínzójáról elnézően beszél Helen. Úgy éreztem, Helen Burns olyan szempontból nézi ezeket a dolgokat, amelyet én még nem érek fel ésszel. Lehet, hogy neki van igaza, nem nekem, de most nem mélyedek bele. Majd máskor, alkalmasabb időben.
Ha úgy látod, akkor tanuld meg tőlem, hogy nem szabad a látszat után ítélni. Igaza van Scatcherd kisasszonynak, hogy lompos, rendetlen vagyok, ritkán rakom helyére a holmimat, és soha nem tartom rendben. Felületes vagyok, megfeledkezem az intézeti szabályokról, olvasok, amikor tanulnom kellene. Nem tudom beosztani az időt, és néha én is, mint te, úgy érzem, hogy képtelen vagyok alkalmazkodni az intézeti rendhez. Scatcherd kisasszony, aki természeténél fogva rendes, pontos, módszeres, persze nagyon bosszankodik ezen.
Temple kisasszony maga a megtestesült jóság. Neki fáj, ha szigorúan kell szólnia valakihez, akár az intézet legrosszabb növendékéhez is. Ő is látja hibáimat, de ő szelíden figyelmeztet. S ha rászolgálok a dicséretre, nem fukarkodik vele, sőt! Hogy milyen megátalkodottan rossz a természetem, azt abból láthatod, hogy még az ő jóságos, okos figyelmeztetései sem fognak rajtam, s hogy bár dicsérete boldoggá tesz, mégsem igyekszem megjavulni.
- Ez furcsa - mondtam -, hiszen rendesnek lenni igazán nem nehéz.
- Neked nem. Figyeltelek ma reggel, és láttam, hogy milyen odaadóan hallgatod Miller kisasszony magyarázatát. Az én figyelmem minduntalan elkalandozik. Ha Scatcherd kis asszony a leckét magyarázza, ahelyett, hogy igyekeznék mindent megjegyezni, gyakran rajta kapom magam, hogy még a hangját sem hallom. Elálmodozom az órák alatt, azt képzelem, hogy otthon járok, Northumberlandben, s annak a kis pataknak a csobogását hallom, amely a házunk mellett csörgedez Deepdenben. S aztán persze mikor felszólítanak, visszazuhanok a valóságba, és minthogy nem a leckére figyeltem, hanem a képzeletbeli patak csobogására, nem tudok felelni.
Jó vagy azokhoz, akik jók hozzád. Én is csak azokhoz akarok jó lenni, akik jók hozzám. Ha az ember mindig azt teszi, amit a kegyetlenek és igazságtalanok kívánnak tőle, ezzel nagyon is megkönnyíti a rossz emberek dolgát. A gonoszoknak akkor nem kell félniük semmitől, és így nem is igyekeznek megjavulni, hanem mindig gonoszabbak és gonoszabbak lesznek. És azt gondolom: aki ok nélkül bánt, azt vissza kell ütni, olyan keményen, hogy elmenjen a kedve a kegyetlenkedéstől.
De én úgy érzem, Helen, hogy lehetetlen azokat szeretni, akik, ha a lelkemet kiteszem is, utálnak engem. Szembe kell szállni azokkal, akik igazságtalanul büntetnek. Ez éppen olyan természetes, mint az, hogy szeretem azokat, akik szeretettel közelednek hozzám, vagy mint az, hogy a megérdemelt büntetésnek alávetem magam.
- A gyűlölettel szemben nem az erőszak a leghatékonyabb fegyver, s az is kétséges, hogy a bosszúállás begyógyítja-e az igazságtalanság okozta sebeket.
Az kétségtelen, hogy rosszul bánt veled, mert nem bírja a természetedet, mint ahogy Scatcherd kisasszony sem bírja az enyémet. De milyen furcsa, hogy pontosan emlékszel minden szavára, minden cselekedetére! Ez azt bizonyítja, hogy igazságtalansága rendkívül mélyen hatott rád. Látod, én nem tartom ilyen pontosan számon, hogy ki mikor, mivel bántott meg. Nem lenne-e jobb, ha megpróbálnád elfelejteni nagynénéd szigorúságát, s azt a szenvedélyes gyűlöletet is, amelyet benned ébresztett? Az élet túlságosan rövid ahhoz, hogy huzamosabb időn át haragudjunk az emberekre, és mindent elraktározzunk, ami fáj. Mindnyájan, akik a földön élünk, tele vagyunk hibákkal, ez nem is lehet másképp.
Ha az egész világ gyűlöl és rosszat hisz rólad, de a lelkiismereted tiszta, sohasem leszel egyedül.
Nekem az nem elég, hogy a lelkiismeretem tiszta legyen. Ha nem szeretnek, én nem kívánok élni. Nem bírom elviselni a magányosságot, Helen, sem azt, hogy gyűlöljenek.
Tudja-e, Jane, hogy azt a kis gyöngysort azóta is a nyakamban hordom, amióta maga elment? Most is itt van.
Gary Chapman: Nyerő páros (idézetek)
Gary Chapman: Nyerő páros
Önismeret:
1.Soroljon fel 3 olyan jellegzetes vitatémát, amely az elmúlt évben feszültséget okozott ön és partnere között!
2.Mi a tapasztalata vitáikkal? Miért fájdalmasak azok az ön számára?
3.Az ön házasságában milyen kimenetellel szoktak végződni a viták?
4. Jelölje meg egy tízfokú skálán 1-10 végpontok közt, ön mennyire motivált a sikeres konfliktuskezelés megtanulására!
Jó konfliktus kezelés…:ez jelenti a menny és pokol közti különbséget
1.Melyek azok a különbségek ön és házastárs között, amelyekből a múltban konfliktusok fakadtak?
2.Mit gondol ezekről? Van-e olyan köztük, amelyet erőforrásnak is tekinthetnénk, ha önök ketten egy csapatként tudnának működni?
3. A hatékony konfliktusmegoldás gyümölcse nem más, mint a közelség – az intimitás- érzésének fokozódása. Az ön életében volt már rá példa, hogy egy-egy konfliktusból való sikeres kibontakozás megerősítette kapcsolatukat? Hogyan történt ez? S amikor nem sikerült, min múlott, mely ponton bukott meg ez a törekvésük?
47
Tiszteletben tartom a társam véleményét, még akkor is, ha nem értek vele egyet.
Szeretem a társamat, és megteszek érte, még a mai napon mindent, amit csak tudok.
Meggyőződéssel vallom, hogy társam és én csapattársak vagyunk, és Isten segítségével megoldást tudunk találni a konfliktusra.
Alaptermészetünknél fogva inkább reagáló, mintsem meghallgató lények vagyunk. Egy kutatásban bizonyítást nyert, hogy mielőtt közbeszólnánk, mindössze hozzávetőleg 17 másodpercig figyelünk oda mások mondandójára.
65
A beleérző hallgatásról azonban általában nincsen tapasztalatunk. A régi vitákra jellemző szófordulatok kiiktatása, és leküzdése időbe, energiába kerül. A változás a teljes beállítódásunk átalakulását teszi szükségessé.
Összegezzük tehát a tudnivalókat! Első lépésként nyíljunk meg a társunk felé, és mondjuk el neki a bűvös mondatot: „Szeretnélek meghallgatni, mert fontos a véleményed, és mert értékes számomra a kapcsolatunk.” ezután szenteljük neki osztatlan, teljes figyelmünket! Tegyük le a könyvet és ceruzát, kapcsoljuk ki a tévét! Azután, amint a partner szünetet tart, jelezzük vissza neki, hogy mit értettünk meg abból, amit mondott: „ Amit mondtál úgy értetted, hogy…” vagy „Úgy látod…? Igaz?” Mindezt addig folytassuk, amíg csak a partnerünk vissza nem jelzi, hogy pontos képet alkottunk. A saját véleményünk kifejtése csak ezután következik.
66
Önismeret gyakorlat
1. Memorizálja a következő mondatot, hogy konfliktus helyzetben is használni tudja: „Szeretnélek meghallgatni, mert fontos számomra a véleményed, és mert értékes számomra a kapcsolatunk.”
2. Amikor partnere megosztja önnel a véleményét, így válaszolhat: „Amit mondtál, ezt én úgy értem, hogy… így van?
3. Amikor a társa beszélni kezd önhöz, kapcsolja ki a tévét, tegye le az újságot! Szentelje neki a figyelmét, nézzen a szemébe, amíg beszélgetnek!
4. Három kérdés útján próbálja eldönteni, eljött-e már az idő, hogy ön is kifejtse véleményét:
„Úgy érzed-e, hogy megértettem, amit mondtál?”
„Szerinted most már értem, hogy mit érzel?”
„Most te is meghallgatnád a véleményemet?”
Önismeret gyakorlat
1. 4 kérdést ajánlunk az olvasó figyelmébe, amelyek konfliktus helyzetben mindenkor segítik a partner megismerését és megértését.
Mit mond a társam?
Mit érez?
Mindez miért fontos neki?
Mennyire ragaszkodik az álláspontjához (1-től 10-ig terjedő skálán kifejezve)
2. Az intelligens és szeretetteljes megoldások felé a megértésen át vezet az út. gondolja végig legutóbbi házastársi konfliktusának folyamatát és kimenetelét! Mennyire volt intelligens és szeretetteljes a megoldása?
92
Önismeret gyakorlat
1.Memorizálja a következő kérdést: „Hogyan tudnánk úgy megoldást találni, hogy eközben megőrizzük az egymás iránti szeretetünket, tiszteletünket?
2.Kompromisszum, alkalmazkodás, elkerülés, ön ezek közül melyiket alkalmazta mostanában? Vajon ezek biztosították a szeretet, tisztelet érzését?
3. Fel tud idézni olyan esetet, amikor az elkerülés jelentette a konfliktus végleges megoldását?
4.Ön és társa képesek-e kölcsönös nyereséghez vezető megoldásokat találni? Szükségesnek érzik-e a további fejlődést ezen a téren?
96
Nos, ha ilyen jól működik a házasságuk, akkor miért jöttek el az előadásomra?
Szokásunkká vált, hogy évenként egyszer részt veszünk egy olyan programon, amely erősíti, gazdagítja a kapcsolatunkat.
103
Önismeret gyakorlat
1. James beszámolt róla: „Amikor összeházasodtunk, ígéretet tettünk, hogy valahányszor ellentétbe kerülünk, meghallgatjuk egymást, és olyan megoldásra próbálunk jutni, amely megfelel mindkettőnknek.” az ön párkapcsolatában előfordult már hasonló eset? Ha nem, mi akadályozta ebben?
2. Mildred elmondta: „ Teljes hittel elköteleztük magunkat, a szerelmünk és az érzéseink mellett. Vállaltuk, hogy minden körülmények között támogatjuk egymást. „ Önnel történt már hasonló eset? Ha nem mi lehetett az oka?
3. James és Mildred elkötelezték magukat arra, hogy évente egyszer részt vesznek egy házasság gondozó hétvégén, s rendszeresen olvasnak párkapcsolattal foglalkozó könyveket. Ön és társa tettek-e hasonló fogadalmat? Ha nem mi az oka?
4. Előfordul, hogy házastársa nem csatlakozik majd változtatási szándékához. Ne aggódjon! Ha ön kitart van remény az elzárkózás feloldására. Az ön saját példája lesz rá a legnagyobb hatással – hisz zsémbes társból megoldáskeresővé válik, ami már önmagában is kedvező lesz a kapcsolati klíma szempontjából.
107
Emlékeztető
Zárásként néhány gondolatban kiemelem könyvem legfontosabb üzeneteit, tanulságait:
Ha egy veszekedésből nyertesként kerülünk ki, a partnerünk egyúttal veszíteni fog.
egy vesztessel pedig egyáltalán nem kellemes együtt élni!
A veszekedések a kapcsolatot romboló következményekkel járnak.
Ahogyan ön bizonyára megtanult kerékpározni, számítógépen dolgozni, vagy autót vezetni, nagy eséllyel meg tudja tanulni a hatékony konfliktuskezelést is.
Nem megoldás a személyiségünkben rejlő különbségek megszüntetése, nagy segítségünkre lehet viszont, ha erősségekként kezeljük őket.
Ha kölcsönös nyereséggel járó megoldást szeretnénk elérni, higgyünk bene, hogy létezik ilyen megoldás és meg tudjuk találni!
A vitatkozás felerősíti a konfliktust.
108
A sikeres konfliktus kezelés 3 alappillére:
Tiszteletben tartom társam véleményét, még akkor is, ha nem értek vele egyet.
Szeretem a társamat, és megteszek érte, még a mai napon mindent, amit csak tudok.
Meggyőződéssel vallom, hogy társam és én csapattársak vagyunk, és Isten segítségével megoldást tudunk találni a konfliktusra.
Az értő vagy beleérző hallgatás alapja a jó konfliktuskezelésnek. Az azonban, amit a köznapi életben meghallgatásnak hívunk, gyakran csak a verbális tölténytár „újratöltése”.
Az értő hallgatás feltétel nélküli odafigyelést kíván.
Ha egy beszélgetés során még azelőtt vágunk közbe, hogy a helyzetről teljes képet kapnánk, máris érvek és ellenérvek sorozatába keveredünk – és hibát követünk el. Amikor túl korán reagálunk, gyakran szem elől tévesztjük a probléma lényegét.
Önismeret:
1.Soroljon fel 3 olyan jellegzetes vitatémát, amely az elmúlt évben feszültséget okozott ön és partnere között!
2.Mi a tapasztalata vitáikkal? Miért fájdalmasak azok az ön számára?
3.Az ön házasságában milyen kimenetellel szoktak végződni a viták?
4. Jelölje meg egy tízfokú skálán 1-10 végpontok közt, ön mennyire motivált a sikeres konfliktuskezelés megtanulására!
Jó konfliktus kezelés…:ez jelenti a menny és pokol közti különbséget
1.Melyek azok a különbségek ön és házastárs között, amelyekből a múltban konfliktusok fakadtak?
2.Mit gondol ezekről? Van-e olyan köztük, amelyet erőforrásnak is tekinthetnénk, ha önök ketten egy csapatként tudnának működni?
3. A hatékony konfliktusmegoldás gyümölcse nem más, mint a közelség – az intimitás- érzésének fokozódása. Az ön életében volt már rá példa, hogy egy-egy konfliktusból való sikeres kibontakozás megerősítette kapcsolatukat? Hogyan történt ez? S amikor nem sikerült, min múlott, mely ponton bukott meg ez a törekvésük?
47
Tiszteletben tartom a társam véleményét, még akkor is, ha nem értek vele egyet.
Szeretem a társamat, és megteszek érte, még a mai napon mindent, amit csak tudok.
Meggyőződéssel vallom, hogy társam és én csapattársak vagyunk, és Isten segítségével megoldást tudunk találni a konfliktusra.
Alaptermészetünknél fogva inkább reagáló, mintsem meghallgató lények vagyunk. Egy kutatásban bizonyítást nyert, hogy mielőtt közbeszólnánk, mindössze hozzávetőleg 17 másodpercig figyelünk oda mások mondandójára.
65
A beleérző hallgatásról azonban általában nincsen tapasztalatunk. A régi vitákra jellemző szófordulatok kiiktatása, és leküzdése időbe, energiába kerül. A változás a teljes beállítódásunk átalakulását teszi szükségessé.
Összegezzük tehát a tudnivalókat! Első lépésként nyíljunk meg a társunk felé, és mondjuk el neki a bűvös mondatot: „Szeretnélek meghallgatni, mert fontos a véleményed, és mert értékes számomra a kapcsolatunk.” ezután szenteljük neki osztatlan, teljes figyelmünket! Tegyük le a könyvet és ceruzát, kapcsoljuk ki a tévét! Azután, amint a partner szünetet tart, jelezzük vissza neki, hogy mit értettünk meg abból, amit mondott: „ Amit mondtál úgy értetted, hogy…” vagy „Úgy látod…? Igaz?” Mindezt addig folytassuk, amíg csak a partnerünk vissza nem jelzi, hogy pontos képet alkottunk. A saját véleményünk kifejtése csak ezután következik.
66
Önismeret gyakorlat
1. Memorizálja a következő mondatot, hogy konfliktus helyzetben is használni tudja: „Szeretnélek meghallgatni, mert fontos számomra a véleményed, és mert értékes számomra a kapcsolatunk.”
2. Amikor partnere megosztja önnel a véleményét, így válaszolhat: „Amit mondtál, ezt én úgy értem, hogy… így van?
3. Amikor a társa beszélni kezd önhöz, kapcsolja ki a tévét, tegye le az újságot! Szentelje neki a figyelmét, nézzen a szemébe, amíg beszélgetnek!
4. Három kérdés útján próbálja eldönteni, eljött-e már az idő, hogy ön is kifejtse véleményét:
„Úgy érzed-e, hogy megértettem, amit mondtál?”
„Szerinted most már értem, hogy mit érzel?”
„Most te is meghallgatnád a véleményemet?”
Önismeret gyakorlat
1. 4 kérdést ajánlunk az olvasó figyelmébe, amelyek konfliktus helyzetben mindenkor segítik a partner megismerését és megértését.
Mit mond a társam?
Mit érez?
Mindez miért fontos neki?
Mennyire ragaszkodik az álláspontjához (1-től 10-ig terjedő skálán kifejezve)
2. Az intelligens és szeretetteljes megoldások felé a megértésen át vezet az út. gondolja végig legutóbbi házastársi konfliktusának folyamatát és kimenetelét! Mennyire volt intelligens és szeretetteljes a megoldása?
92
Önismeret gyakorlat
1.Memorizálja a következő kérdést: „Hogyan tudnánk úgy megoldást találni, hogy eközben megőrizzük az egymás iránti szeretetünket, tiszteletünket?
2.Kompromisszum, alkalmazkodás, elkerülés, ön ezek közül melyiket alkalmazta mostanában? Vajon ezek biztosították a szeretet, tisztelet érzését?
3. Fel tud idézni olyan esetet, amikor az elkerülés jelentette a konfliktus végleges megoldását?
4.Ön és társa képesek-e kölcsönös nyereséghez vezető megoldásokat találni? Szükségesnek érzik-e a további fejlődést ezen a téren?
96
Nos, ha ilyen jól működik a házasságuk, akkor miért jöttek el az előadásomra?
Szokásunkká vált, hogy évenként egyszer részt veszünk egy olyan programon, amely erősíti, gazdagítja a kapcsolatunkat.
103
Önismeret gyakorlat
1. James beszámolt róla: „Amikor összeházasodtunk, ígéretet tettünk, hogy valahányszor ellentétbe kerülünk, meghallgatjuk egymást, és olyan megoldásra próbálunk jutni, amely megfelel mindkettőnknek.” az ön párkapcsolatában előfordult már hasonló eset? Ha nem, mi akadályozta ebben?
2. Mildred elmondta: „ Teljes hittel elköteleztük magunkat, a szerelmünk és az érzéseink mellett. Vállaltuk, hogy minden körülmények között támogatjuk egymást. „ Önnel történt már hasonló eset? Ha nem mi lehetett az oka?
3. James és Mildred elkötelezték magukat arra, hogy évente egyszer részt vesznek egy házasság gondozó hétvégén, s rendszeresen olvasnak párkapcsolattal foglalkozó könyveket. Ön és társa tettek-e hasonló fogadalmat? Ha nem mi az oka?
4. Előfordul, hogy házastársa nem csatlakozik majd változtatási szándékához. Ne aggódjon! Ha ön kitart van remény az elzárkózás feloldására. Az ön saját példája lesz rá a legnagyobb hatással – hisz zsémbes társból megoldáskeresővé válik, ami már önmagában is kedvező lesz a kapcsolati klíma szempontjából.
107
Emlékeztető
Zárásként néhány gondolatban kiemelem könyvem legfontosabb üzeneteit, tanulságait:
Ha egy veszekedésből nyertesként kerülünk ki, a partnerünk egyúttal veszíteni fog.
egy vesztessel pedig egyáltalán nem kellemes együtt élni!
A veszekedések a kapcsolatot romboló következményekkel járnak.
Ahogyan ön bizonyára megtanult kerékpározni, számítógépen dolgozni, vagy autót vezetni, nagy eséllyel meg tudja tanulni a hatékony konfliktuskezelést is.
Nem megoldás a személyiségünkben rejlő különbségek megszüntetése, nagy segítségünkre lehet viszont, ha erősségekként kezeljük őket.
Ha kölcsönös nyereséggel járó megoldást szeretnénk elérni, higgyünk bene, hogy létezik ilyen megoldás és meg tudjuk találni!
A vitatkozás felerősíti a konfliktust.
108
A sikeres konfliktus kezelés 3 alappillére:
Tiszteletben tartom társam véleményét, még akkor is, ha nem értek vele egyet.
Szeretem a társamat, és megteszek érte, még a mai napon mindent, amit csak tudok.
Meggyőződéssel vallom, hogy társam és én csapattársak vagyunk, és Isten segítségével megoldást tudunk találni a konfliktusra.
Az értő vagy beleérző hallgatás alapja a jó konfliktuskezelésnek. Az azonban, amit a köznapi életben meghallgatásnak hívunk, gyakran csak a verbális tölténytár „újratöltése”.
Az értő hallgatás feltétel nélküli odafigyelést kíván.
Ha egy beszélgetés során még azelőtt vágunk közbe, hogy a helyzetről teljes képet kapnánk, máris érvek és ellenérvek sorozatába keveredünk – és hibát követünk el. Amikor túl korán reagálunk, gyakran szem elől tévesztjük a probléma lényegét.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)